Egy több országra kiterjedő átfogó vizsgálat eredményeiből megállapítható, hogy azok a nők, akiknél genetikai okok miatt az átlagosnál nagyobb az emlőrák kialakulásnak kockázata, bizonyos esetekben további veszélynek teszik ki magukat, ha fogamzásgátló tablettát szednek. A rizikó csak a korai (40 év alatti) daganatok kialakulására vonatkozik.

A vizsgálatban 2600 fogamzásgátló tablettát használó nő vett részt.

A BRCA1 elnevezésű gén mutációja az emlődaganat kifejlődésének egyik genetikai kiváltó oka lehet: a mutáció a betegségek kb. 5 százalékáért lehet felelős. A kutatók megállapították, hogy a fogamzásgaátló tabletták használata bizonyos körülmények között egyharmadával növelheti azt a kockázatot, amit a genetikai elváltozás önmagában jelent.

Korábbi eredményekből viszont ismert, hogy a fogamzásgátló tabletták ugyanakkor csökkentik a szintén a BRCA1-mutáció okozta petefészekrák kockázatát.

Mellrák és genetika

Kockázati tényezők a korai (40 év alatti) emlőrák kialakulásában Mutáció a BRCA1 génen; 30 év alatt és/vagy 1975 előtt elkezdett és/vagy legalább 5 évig szedett fogamzásgátló tabletta.

A genetikai elváltozás hordozóiban önmagában is mintegy 50 százalék az emlődaganat kifejlődésének esélye. A legújabb - nemzetközi méretű - vizsgálat eredményei összesen 2622, tizenegy országból származó nő adatain alapulnak. A résztvevőket két csoportra osztották. Az egyik csoport tagjai (a vizsgált nők fele) mutációt hordozott a BRCA1, illetve az örökletes emlődaganatokkal szintén kapcsolatban álló BRCA2 géneken.

A Dr. Steven Narod, a Torontói Egyetem munkatársának irányítása alatt működő kutatócsoport gondosan átvizsgálta a 2622 nő kórtörténetét és orvosi adatait.

Az eredmény: a BRCA1-elváltozást hordozó nők esetében legalább öt évi tablettafogyasztás már statisztikailag szignifikáns mértékben, 33 százalékkal növeli a korai mellrák kialakulásának kockázatát - azokhoz viszonyítva, akik szintén mutációhordozók, de soha nem fogyasztottak fogamzásgátló tablettákat.

A legnagyobb kockázat azokat fenyegeti, akik harminc éves koruk előtt kezdték el a fogamzásgátló szerek szedését, vagy pedig 1975 előtt szedtek először tablettát. Az orvosok szerint ennek egyik oka az, hogy a fogamzásgátlók első generációi más hatóanyagokon alapultak, mint napjainkban kapható változataik.

Ugyanakkor az egyes országok között is mutatkoztak különbségek: az amerikai és az izraeli nők esetében például a kockázat súlyosabbnak bizonyult, mint európai társaik esetében. Ezekre a különbségekre a kutatók egyelőre nem találtak magyarázatot.

A vizsgálat ugyanakkor nem erősítette meg, hogy a tablettafogyasztás a BRCA2 gén elváltozása esetében is hasonló kockázatokkal jár. A kutatók azonban úgy vélik, ezt a kérdést is érdemes alaposabban megvizsgálni.

Fogamzásgátló tanácsok

A kutatók - ezek alapján - nem javallják, hogy a genetikai elváltozást hordozó 30 év alatti nők a nem kívánt terhesség megakadályozására ezt a fogamzásgátlási módszert alkalmazzák.

Ajánlat National Cancer Institute For BRCA1 carriers, age is an important consideration in OC use Angol nyelvű információk a cikkben ismertetett eredményről az OncoLink.com honlapján. Linktár A mellrákról a Katalógusban

Mint azt a Journal of the National Cancer Institute című rangos folyóirat 2002. december 4-ei, nagy viszhangot kiváltó cikkükben kifejtették: "Rendkívül fontos, hogy a fogamzásgátló módszer kiválasztásakor a nők életkorát is figyelembe vegyék."

"Úgy tűnik, hogy harminc év felett a mutációt hordozó nők esetében a tabletta nem növeli a mellrák kialakulásának veszélyét. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy BRCA1-mutáció hordozóinál a tabletta éppenséggel csökkenti a petefészekrák kockázatát."

Delyth Morgan, a Breakthrough Breast Cancer intézet igazgatója így fogalmazott: "A kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valakinek a családjában több mellrákos eset fordult elő, akkor a tabletta előnyeit és a vele járó kockázatokat egyaránt fontolja meg."

Hozzátette: "Az érintetteknek azonban mindenekelőtt arra van szükségük, hogy megtudhassák: számolniuk kell-e a BRCA1, illetve a BRCA2 gén elváltozásával. Ehhez pedig mielőbb ki kell alakítani azokat a központokat, ahol a szükséges genetikai vizsgálatok mindenki számára elérhetők."

[origo]